HOMLOKZAT SZIGETELÉS - HOMLOGZAT HŐSZIGETELÉS

Épületeink hőszigetelése nemcsak gazdasági kérdés, hanem a környezeti veszélyforrások okaira és következményeire is hatással bíró tényező.
Egy átlagos családi ház hőveszteségének nagyjából 35 százaléka a falakon keresztül távozik - ez több, mint akár a tetőn, akár a padlón, akár a nyílászáróknál jelentkező veszteség. Már csak ezért is érdemes tisztában lenni a homlokzati szigeteléssel kapcsolatos tudnivalókkal - cikkünkben összeszedtük a legfontosabbakat.

• családi ház hőszigetelés
• lakóépület hőszigetelés
• panelház hőszigetelés
• ipari épület hőszigetelés
• gyárépület hőszigetelés
• egyéb hőszigetelésre váró építmények új- és utólagos külső hőszigetelés

A hőszigetelés előnyei

Egész évben komfortos beltéri hőmérsékletre tehetünk szert, alacsonyabb energiaszámlák mellett, a hőszigetelésnek egyéb előnyei is adódnak.

Kevesebb szén-dioxid kibocsátás pedig egy igazán környezetbarát technológiát eredményez. Segít csökkenteni például a karbonlábnyomot is, de a külső zajok csökkentése is idesorolandó.

Homlokzati hőszigetelés alapfogalmak

A homlokzati hőszigetelés célja, hogy egy ház homlokzatán keresztül minél kevesebb hő távozzon fűtési szezonban, illetve minél kevesebb hő áramoljon be kintről a nyári kánikula idején.

Mindehhez a homlokzat hővezetését kell csökkenteni megfelelő anyagokkal - például hőszigetelő vakolattal, illetve a vakolat alá kerülő, kifejezetten hőszigetelésre kialakított anyagból álló réteggel.

Ezeknek az anyagoknak a hővezetési tényezője nagyon alacsony, azaz egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén relatíve kevés hőmennyiség áramlik át eltérő külső és beltéri hőmérséklet esetén.

A hővezetési tényező mértékegysége W/(m²K): minél alacsonyabb az érték, annál jobban szigetelő anyagról van szó. A legnépszerűbb szigetelőanyag - expandált polisztirol (EPS) - esetében ez az érték 0,035 - 0,045 körül van, míg a tömör tégla esetében 0,50-1,40, tehát a különbség akár negyvenszeres is lehet.